Szerző: lelekmediator

  Az önmagammal és a világgal való jó kapcsolat a békére és a harmóniára való törekvés örök vágy marad. De vajon tehetek e ez ügyben bármit? Mert azt látom, hogy

    „Nem vagyok rá méltó, hogy hajlékomba jöjj…” Ez az ismerős mondat hallatta velem hajnaltájt az üzenetet, amit most íly módon adok át. Lehet, hogy megint kiüti a biztosítékot

    Van egy kedves ismerősöm, aki Indonéziában élt egy darabig. Ő mesélte azt, hogy boldogan élt ott és könnyedén. Még a mindennapi teendők ellenére is. Az emberek kedvesen mosolyognak

             Érzékelésem most a hullámokat vizsgálja.     A tegnapi hullám olyan hatalmas kiáradó energiával jött, hogy alig bírtam magammal. Kimentem a természet természetébe és

    Visszatekintve az életemre azt látom, hogy bizony bőven volt alkalmam struccpolitikusokat asszisztálni. Gyermekkoromban a szülői utasítást, könyvek garmadát szentírásként követtem. Hittem és rábíztam magam az ezeréves receptekre… amit

      Újabb belső késztetés révén íródik ez a cikk. Úgy, ahogyan eddig is … talán gondolatébresztő céllal … mint ahogyan az életben működöm … a saját tapasztalataim, életérzésem

    Írásaimban sokszor megjelenik ez a szó -lélekfejlődés. De valójában erről van e szó? Nézzük csak! Akik most ezeket a sorokat olvassák, feltehetően tisztában vannak azzal, hogy nem csak