Halottak napja.
Bár már vége van a hivatalos halottak napjának, mégis megosztom a témával kapcsolatos gondolataimat. Azokat a gondolatokat, amelyek általában hosszas vajúdás után születnek meg bennem. Élvezem azt a folyamatot, ahogyan egy-egy téma kifejtődik és világra jön.
Olyan ez, mint az, az áldott állapot, amikor egy gyermeket érlelünk méhünk kelyhében és amikor az készen áll világra jönni, megszületik az egy közös akarattal és erővel. Az is elég érdekes, hogy a halálról készülök írni, mégis a születés élményével indítok. Nem is mehetek el emellett, mert az első halálélmény, azaz a halálfélelem, mint traumatikus élmény, az a megszületéskor érhet. Teljesen érthető, hiszen a testet öltött lélek valóban megélheti a halálélményt, vagyis az átlényegülést az odaátról az ideátra.
Halottakról beszélünk, amikor nincsenek is halottak. A lélek örök, életről életre ölt életfeladatának megfelelő új testet, Nincs halál. Átváltozás van, átlényegülés van.
Mit siratunk, kit siratunk, kit is gyászolunk el? Talán magunkat sajnáljuk, talán egy meg nem oldott helyzetet valakivel, egy le nem zárt ügyet. Talán az átlényegülést viseljük nehezen? Érthető is, hiszen a legnehezebb dolog az elengedés. Mert foggal, körömmel ragaszkodunk, akarunk még ha rossz is volt, de legalább biztos… A bizonytalantól mindenki fél. Ó, pedig milyen jó lenne tudni, mi lesz jövőre, mi is lesz a vágyott munkával, házassággal, vagyoni helyzettel, stb..
Egy valami biztos, az a változás. Pillanatról pillanatra változik minden, mi magunk is. Ragaszkodsz a szokásokhoz, egy csomó hitrendszerhez, vallási dolgokhoz, meg amit megmondanak, csak egy valamihez nem, a gondolkodáshoz. Pedig a lényeg az lenne, hogy nem elhinni semmit, hanem kutatni, a lényeget keresni. Ráhangolódva beleérezni, a legmélyére belelátni.
Hidd el, abban a pillanatban, amikor először ráérzel arra az ízre, ami az igazságod hitelesen megvilágítja, attól kezdve nem lehet semmivel megetetni, mert az a tudás hatalom!
Halottak napja. Persze kimentem én is a temetőbe, virágot is vittem, gyertyát is gyújtottam. Csak úgy a szokás kedvéért! Eszembe jutottak előző életeimnek hozzátartozói, meg a mostaniak is, akik már lehet, újra itt vannak egy másik testben körülöttem.
Aki nem hiszi, járjon utána!
